Halihóó!
Ismét jelentkezem szokásos zenés rovatommal (sokak örömére :) ). Ígéretemet most már tényleg beváltom, nem elektronikus zene az eheti választásom. De még nem tartunk a hangszeres zenénél, még mindig géppel összeeszkábált számot választottam. Műfaját előre elárulom, rap. Amennyire én tudom, a felpörgető hip-hop számok legtöbbször boxolók, és amerikai foci csapatok bevonuló zenéje (Erre rögtön jön egy ellenpélda, az Emlékezz a titánokra című sportdrámában a csapat melegítőzenéje pont nem egy "kiütlek tesó ha beszólsz" stílusú muzsika https://www.youtube.com/watch?v=Hubl9Vg7OWM A filmet egyébként ajánlanám sokak figyelmébe, szerintem érdemes megnézni, tanulságos). No de visszatérve a mi zenénkhez, ezt a számot floorballosok sokan fogják ismerni, mivel ha emlékeim nem csalnak, ezt már linkelték a blogra is, még talán a tavalyi, bajonki döntő titulussal illetett Kroki-Debrecen előtt.
A mostani hétvégén nem a Kroki lesz az ellenfelünk, de a mostani meccsen, csakúgy mint a CH ellen, kötelező a győzelem. Az bennmaradáshoz, illetve a szebb helyezésért is. Az ellenfél a Diamonds, akik ellen Gödön sajnos kikaptunk. Azóta elment tőlünk egy Varga Geri, viszont jött egy Kimák Ádámunk (akinek ezúton is boldog születésnapot kívánok), de nem csak a személyi változásokat kell itt említeni, hanem a csapategység is erősebbé kovácsolódott az elmúlt 2-3 hónapban. A meccs a Kossuth Lajos Gimnáziumban kerül megrendezésre, ami Debrecen egyik legpatinásabb iskolája, így a pálya minőségére biztosan nem lesz panasz. Reméljük sokan jösztök szurkolni. ;)
Na de! Íme az ehétvégi zene:
Roy Jones JR. személye azért érdemel néhány mondatot. Nem tudom tudjátok-e, de ő egy kiváló boxoló, már 10 évesen kezdett boxolni, édesapja volt az edzője. Amatőr szinten mindent megnyert, egy valamit kivéve, az olimpiai bajnoki címet. Ugyebár 1988-ban Szöül-ban volt az Olimpia, és mit ad isten, épp egy koreai bunyóssal került össze a döntőben. Jones leiskolázta ellenfelét, de a bírák mégis a koreait hozták ki győztesen. Ez természetesen közfelháborodást keltett, évek múlva a NOB elismerte győzelmét, de hiába, az aranyszínű medál sosem lógott a nyakában. Egy évvel ezután a profik közé lépett, ott is, hasonlóan amatőr karrierjéhez, minden címet bezsebelt, kivéve egyet, a WBO övet, amit ugyebár Michalczewski birtokolt. Cant be touched Cant be stopped Cant be moved Cant be rocked Cant be shook Hajrá;) Borisz15
A meccsre hangolódásnak íme a dal refrénje:
Plusz ráadásként minden héten fogok veletek közölni egy képet, természetesen a floorball világából, amelyek véleményen szerint érdekes pillanatokat örökítenek meg.
Íme az első: